Zombidúlás Britanniában | Jane Austen - Seth Grahame Smith

Szeretem a feldolgozásokat, de van egy határ, amit nem szeretek átlépni. A Büszkeség és balítélet mindennemű tovább gondolását örömmel fogadom, de hogy zombik?! Kösz nem.

Magyar megjelenés éve: 2009
Athenaeum Kiadó
paródia, horror
két csillag

A klasszikus tizenkilencedik század eleji románc – most durván erőszakos zombidúlással

Titokzatos vírus harapódzik el Angliában: a halottak életre kelnek és tisztes polgárok életét fenyegetik.

A Bennet-lányok igazi kardforgatók, mesterei a keleti harcművészetnek, és Mr. Darcy sem csak egy jó parti, hanem rengeteg élőhalott eltakarítása fűződik a nevéhez. A kimondhatatlanok pedig megkérdőjelezhető viselkedési kódexet követve grasszálnak az angol vidéken. Jól nevelt és kifogástalan modorú hamvas úrinők és fess úriemberek két bál és házassági ajánlat között gyilkolják a zombikat - Jane Austen modorában.

Nem először álltam neki, de most olvastam el először. Undorral vegyes megvetéssel csaptam fel az első oldalakat. Az eredeti mű iránti rajongásom következtében szálkának éreztem a zombidúlást. Hogy volt valakinek is mersze így belenyúlni a történetbe. 

Átdolgozásunk szerint…

Az alapfelállás változatlan. A Bennet család vígan éli mindennapjait Longbournban. Békéjüket csak a föld alól előmászó zombihorda tudja megzavarni. Egy titokzatos vírus ütötte fel ugyanis az agyát, akarom mondani fejét. A nővérek vállvetve védik a környéket úri kisasszonyokhoz méltatlanul, hiszen apjuk a messzi Kínában taníttatta őket a harcművészet fortélyaira. Aztán megérkezik az netherfieldi bérlő, majd az ezred Merytonba, és felforgatják Benneték életét. De a történet innentől már ismerős.

Kezdeti viszolygásomat a pihekönnyű nevetés váltotta fel. Miután már nem vettem komolyan a könyvet, mert hát ő sem vette saját magát, csak derültem rajta. Tetszett, hogy hűen követte a cselekményt és csak a szükséges helyeken eszközölt változtatásokat. Az ismerős mondatok is visszaköszöntek.

Darcy és Lizzy vonzalmának már a kezdetektől fogva hangot ad az átdolgozó, ami egy kicsit fura volt. Az eredetinek pont az adja a varázsát, hogy szépen lassan fejlődik ki a köztük lévő kötelék, és ebből vajmi keveset látunk. Utalásokról meg szó sincsen.

Mr. Bennet a kelleténél durvábban bánt a feleségével. Kezdtem megsajnálni. És szegény Charlotte… Részvétem. Jó, Mr. Collinsra ez már nem vonatkozik. Wickham sorsát teljesen megérdemelte és a kis Miss Mary végre kilépett a könyvmoly-filozófus keretből.

Képkockák a filmből

A filmről...

Különös, de határozottan jobb, mint a könyv. Eszközöltek meg változtatásokat, hogy gördülékenyebb legyen a cselekmény. Mert a regénybe sokszor csak belebiggyesztették a zombikat. Díszítőelemek, semmi más. No de itt már adtak nekik értelmet.

Wickham egy nemes feladatot kapott. Ő, mint az emberiség megmentője, na ne nevettessenek. Zombiarisztokraták és az apokalipszis négy lovasa. Rendesen elborult az agya a készítőknek. Gardineréket teljesen kihagyták és Pemberleybe sem látogatnak el.